Rövid definíció
A 19. századi zenei irányzat, amely az érzelmek szabad kifejezését, a nemzeti identitás megjelenítését és a virtuozitást helyezte előtérbe. A romantikus zeneszerzők – Chopin, Liszt, Brahms, Wagner – kitágították a hangszerelés és a harmónia lehetőségeit, és a zenét az egyéni érzelmek kifejezésének eszközeként értelmezték. A korszak szimfonikus költeményeket, liedeket és nagyszabású operákat hozott létre.
Példa
Liszt Ferenc a romantikus korszak legnagyobb zongoravirtuózaként olyan rajongást váltott ki, amelyet a sajtó Lisztománia néven emlegetett.
Gyakorló kérdések a témához
Valódi kérdések a Műveltség+ kérdésbankjából — fedd fel a megoldást, és olvasd el a magyarázatot.
Melyik zeneszerző komponálta a Magyar rapszódiákat?
- A.Bartók Béla
- B.Erkel Ferenc
- C.Liszt Ferenc
- D.Kodály Zoltán
Mutasd a megoldást és a magyarázatot
Helyes válasz: C. Liszt Ferenc
Liszt Ferenc 19 Magyar rapszódiát komponált 1846 és 1885 között. Ezek a virtuóz zongoraművek a magyar verbunkos és cigányzene dallamaira épülnek, és a romantikus zongorairodalom kiemelkedő alkotásai.
Melyik zenei korszakban élt Johann Sebastian Bach?
- A.Reneszánsz
- B.Barokk
- C.Klasszicizmus
- D.Romantika
Mutasd a megoldást és a magyarázatot
Helyes válasz: B. Barokk
Bach (1685-1750) a barokk zene csúcspontját jelentette. A barokk korszak haláláig tartott; az utána következő korszak már a klasszicizmus volt.
Kapcsolódó fogalmak
További magyarázatok ugyanebből vagy közeli témakörből.